– Szia kincsem, mi volt az iskolában? – Semmi!
– Kivel játszottál ma? – Senkivel…
– Finom volt az ebéd? – Nem emlékszem.
Ismerős a fenti párbeszéd? Akkor bizony Te is azon szülők közé tartozol, akik nehezen húznak ki bármilyen információt a gyermekükből. Tudnod kell, hogy ez alapvetően nem egy problémás helyzet és nem szabad ezért mérgelődni. A gyerekek ugyanis egészen másként működnek, mint a felnőttek, és mi felnőttek sem vagyunk egyformák. Vannak, akik szeretik kimondani magunkból a frusztráló vagy épp örömteli dolgokat, egyes emberekből pedig úgy kell kihúzni minden szót.
Miért van ez így, és mégis miként lehet valahogy kiimádkozni belőlük a fontos érzéseiket, gondolataikat? Ezt fogjuk a következő pár sorban taglalni, tarts velünk!
A gyerek nem akkor mesél magáról, amikor mi szeretnénk
Ez elég jellemző a kisgyermekekre és a tinikre egyaránt. Van, hogy napokig, de akár hetekig is magukban tartják azt, ami bántja őket, vagy azt, amit az iskolában tapasztaltak. Attól, hogy most nem akar megnyílni, még lehet, hogy sok minden forog a fejében. Ilyenkor még keresik a saját helyüket a világban, és sokszor nem tudják eldönteni, hogy amit éreznek az helyénvaló -e vagy sem, apa vagy anya mit szólna, ha megtudná. Esetleg még maguknak sem tudják megfogalmazni a gondolataikat. Vagy egyszerűen nincs kedvük beszélni azokról a dolgokról, amelyek a szülőt érdeklik. Például sokkal fontosabbnak ítéltetett aznap, hogy a Kovács Józsinak milyen színű volt a zoknija vagy Zoé milyen fülbevalót kapott. Ezt járjuk kicsit körbe a továbbiakban!
Ha épp nem akar megnyílni, engedjük el, és várjunk türelemmel
A trükk a türelmes kivárásban van! Amikor viszont magától elkezdi mesélni, hogy mi történt vele, hogy kivel milyen beszélgetések zajlottak a suliban, és hogy ő hogyan élte ezt meg, akkor és ott minden figyelmünket őrá kell szentelnünk. Akár evés közben a vacsora asztalnál, akár fürdésnél, akár séta közben – bármikor. A lényeg, hogy ha elkezd mesélni, ne fojtsuk belé a szót! Ha ott és akkor elcsitítjuk, később még nehezebben nyílik majd meg előttünk. Őszintén érdeklődve, figyelmesen hallgassuk, adjunk neki lehetőséget a kibontakozásra a legváratlanabb szituációkban is. Ne minősítsük, vagy vonjuk kétségbe azt, amit mond! Csak hallgassuk meg, értsük meg, és jelezzük, hogy megértettük, amit elmondott.
Ha rendszeresen így teszünk, akkor bizalomra és meghallgatásra találva felbátorodhat és könnyebben megeredhet a nyelve máskor is. Bár ez időbe telhet, de a lényeg, hogy akkor hagyjuk kibontakozni a gyermeket, amikor hajlandóságot mutat rá, és ne akkor erőltessük történet mesélésére, amikor nekünk kényelmes.
Nem csak szavakkal kommunikálunk
Ha érdeklődve figyeljük gyermekünket, megismerjük arckifejezéseit, gesztusait, látni fogjuk, hogy milyen a hangulata. Ha mi az ő hangulatának megfelelően reagálunk, akár csak mimikával, mozdulatokkal, és ő erre visszareagál, máris jó az irány! Az első lépés a beszélgetéshez!
Ha tudjuk, mivel tölt időt szívesen gyermekünk, elindíthatjuk a kapcsolódást azzal is, hogy egy közös tevékenységet javaslunk. Például invitálhatjuk focizni, ha azt szereti. Ha éppen gyöngyöt fűz, leülhetünk hozzá gyöngyöt fűzni. A közös tevékenység máris közelebb hoz, és barátságosabbá teszi az együttlétet. Segít egy hullámhosszra hangolódni, ami „kinyithatja a csapot”, egy jó kis beszélgetéshez. Ha gyermekünk úgy érzi, hogy figyelünk rá, fontos nekünk, könnyebben megered a nyelve.
Ha a fentiek után sem szeretne mesélni a gyermek, akkor jöhetnek a sztorik
Ha még mindig nem akar megnyílni, lehetséges, hogy nem is tudja pontosan, hogy mit is látott, mit érez, vagy mi zavarta meg, ezért nem is tudja, hogy mit és hogyan mondjon el. Ez nem csak a kicsiknél van így! Mivel a gyermekek elsősorban másolással tanulnak, mutassunk nekik jó példát, amit le tudnak másolni. Tudunk nekik segíteni azzal, ha mesélünk neki olyan eseményekről, amelyek számukra is érthetőek, és ami az ő hétköznapjaikban is megtörténhetnek.
Például beszélhetünk az érzelmeinkről: „Volt egy szomszéd, aki sokszor megbántott, és szomorú voltam, de a szüleim jóban voltak vele, és nem tudtam, hogy mit tegyek.” Mutassunk be érzésekkel, érzelmekkel kapcsolatos történeteket, hogy tudjon rájuk reagálni, bele tudjon kapaszkodni az ismerős érzésbe. A sztori lehet egy film, egy mástól hallott történet, akár ki is találhatunk egy szituációt, de inspirálhatjuk saját gyermekkori történeteinkkel is. Például: “Engem régen az iskolában létrának csúfoltak, mert én voltam a legmagasabb az osztályban. Képzeld, évekkel később éppen emiatt kerültem be a kosárcsapatba, és ennek köszönhetem a legjobb barátaimat.”
Ha látja, hogy nincs egyedül, hogy másnak is vannak hasonló problémái, megkönnyebbülhet, és ez jó út afelé, hogy egyre nyitottabb legyen.
Létezik megoldás arra, hogy megtanuljuk gyermekünkkel igazán jól megérteni egymást?
Ha tudjuk, hogy miként forduljunk gyermekünk felé, akkor egy igazán kiegyensúlyozott és boldog szülő-gyermek kapcsolat elé nézünk. A közös hang megtalálása nem mindig egyszerű feladat, de az biztos, hogy az alapjai megtanulhatók.
Kommunikációs tanfolyamainkon egy kevés elmélet mellett rengeteg gyakorlattal nem csak megérthettek, megtapasztalhattok, de be is gyakorolhattok sokféle kommunikációs szituációt.
Családi tanfolyamaink különlegessége, hogy ezeken felnőttek és gyermekek együtt tanulhatnak. Kuriózum, hogy nálunk saját gyermekeddel is párban lehetsz a tanfolyamon! Ez nagyon jótékony hatású a szülő-gyermek kapcsolatra, sokkal őszintébbre, szorosabbra fűzheti azt.
A gyakorlatok közben azonnali sikerélményt élhettek át, és nem mellesleg a kommunikációs készségei megerősítésével gyerkőcöd iskolai évein is könnyíthetsz. Mindezt roppant szórakoztatóan, sok-sok kacagással. Ez egy igazán mozgalmas, élettel teli tanfolyam, szívből ajánlom!
- Kommunikálni szórakoztató – 10 éves kortól
- Kommunikációs készségek javítása – felnőtteknek
Családoknak, pedagógusoknak kedvezményt is adunk:
- Kiscsalád: 20%
- Nagycsalád: 25%
- Pedagógus: 20%
Kérdésed van?
Egyedi megoldásra lenne szükséged? Keresd szakértőnket!
Telekesi Edit
70/627-5516
telekesi.edit@apshun.hu
Szeretettel:
Alkalmazott Oktatástan