Béla, Csaba és Dezső együtt dolgoztak egy magyar cégnél, és együtt indultak Amerikába egy fontos szakmai kiállításra. Utazásuk tökéletesnek indult, tele ambícióval és csokival. Az egyetlen dolog, ami beárnyékolta a boldogságukat, az angol tudásuk volt. Mindhárman lelkesen kezdték a nyelvtanulást egy éve három különböző, és állításuk szerint „szuperhatékony” módszerrel.

Csaba egy mobiltelefonos alkalmazásra esküdött, ami harci üvöltéssel büntette, ha rosszul ejtett ki egy szót. Béla egy meditációs technikát használt: alvás közben suttogtak neki angol mondatokat. Dezső pedig… nos, Dezső módszere a többiek számára rejtély volt.

A repülőtéren érte őket a hideg zuhany, amikor meg kellett volna szólalniuk angolul. A járatukat elérték ugyan, de a csatlakozó géppel volt valami zavar. Egy alkalmazott hadarva magyarázott valamit a kapunál. A beszéde olyan volt, mintha egy felgyorsított – ráadásul eltorzított – rádióadást hallgattak volna.

Béla és Csaba összenézett. Az arcukra kiült a pánik. Béla a meditációs angoljával hirtelen csak annyit értett, hogy „…baj… nagyon gyorsan… pénz… és méz…”

– Én csak annyit értek, hogy elvesztünk – suttogta Csaba, és a mobiltelefonos alkalmazása, mintha érezte volna a stresszt, figyelmeztetően vörösen villogott. – Mit csináljunk? Azt sem értem, mi a gond.

– Én meg pláne – nyögte Béla. – Az én agyam most csak azt ismételgeti, hogy ‘The table is red’ (Az asztal piros.), ami ebben a pillanatban sajnos egyáltalán nem segít.

A pánik kerülgette őket, amikor Dezső, aki eddig csak állt és figyelte a repülőtéri alkalmazottat, hirtelen elindult felé.

– Csak egy pillanat – mondta Dezső olyan nyugodtan, mintha a sarki közértbe menne kenyérért.

Béla és Csaba tátott szájjal nézték, ahogy Dezső odaáll az alkalmazott mellé, elmosolyodik, és folyékonyan, gördülékenyen kommunikál vele angolul. Nem dadogott, nem keresgélte a szavakat, nem izzadt – tisztán és érthetően beszélt angolul az alkalmazotthoz, majd mindketten elnevették magukat. Pár perc múlva Dezső mosolyogva tért vissza három új jeggyel a kezében.

– Semmi pánik, urak – jelentette. – Azt mondta a hölgy, hogy valami keveredés volt a foglalásokkal, de már megoldotta. Tíz perc múlva indul a gépünk a szomszéd kaputól, ne pánikoljatok. 

Felszállás után, ahogy kényelmesen elhelyezkedtek az ülésben, Csaba azonnal nekiesett Dezsőnek.

– Dezső! Most azonnal mondd meg, mi ez a boszorkányság! Mi egyszerre kezdtünk angolt tanulni! Te vagy hazudtál, vagy titokban egy nyelvi táborban voltál! Én még egy egyszerű kávét is úgy rendelek meg, hogy előtte háromszor elgyakorlom a mosdóban, és te itt lazán csevegsz az amerikaiakkal!

Dezső nagyot nevetett, és kényelembe helyezte magát az ülésében.

– Nem boszorkányság, és nem is hazudtam. Én is szenvedtem az elején, akárcsak ti. Azt hittem, sosem fog menni. A tanárom viszont azt mondta, hogy mielőtt elkezdenénk az angolt, van valami, amit muszáj tisztáznunk.
– És mi az? – kérdezte Béla hitetlenkedve. – Hogy mikor van szünet?
– Nem. A magyar nyelvtan! – mondta Dezső. – Képzeljétek, először a magyar nyelvtan alapjait néztük át, illetve egyszerűnek tűnő szavakat, és a pontos jelentésüket. Azt hittem, sosem érek a végére. Először azt gondoltam, hogy mivel jól beszélek magyarul, biztos nem lesz gond, hamar végzek. De kiderült, hogy sok dolgot nem értettem teljesen. Majd miután megtanultam a magyar nyelvtan alapjait, következett az Alkalmazott oktatástan tanulási módszere.

– És az pontosan mit is jelent? – kérdezte Csaba.

– Minden angol szót és kifejezést amit tanultam, azonnal meg kellett értenem. Nem csak lefordítani és bemagolni kellett a szavakat, vagy a szöveget, hanem tudni is kellett, hogy mit jelentenek. Ahogy elindult ez a folyamat, hirtelen felgyorsult a tanulásom. És ebben nincs semmilyen varázslat! Rájöttem, hogy korábban azért nem tudtam megtanulni angolul, mert hiányoztak a magyar nyelv alapjai.

Dezső elgondolkodva nézett ki az ablakon.

– Tényleg nem hittem volna, hogy éles helyzetben ennyire könnyedén tudok majd angolul beszélni. De most már látom, hogy megérte így tanulni. És ti is megtehetitek! Szívesem megadom a tanárom telefonszámát, ha kéritek. Látjátok, érdemes jól megtanulni az alapokat! 

Csaba és Béla egymásra néztek, és most már nem aggodalom ült az arcukra, hanem érdeklődés. Béla már nem a piros asztalra (red table) gondolt, hanem arra, hogy talán van remény az angol tudásának helyreállítására.

Kattints, és jelentkezz Te is tanfolyamainkra: 

👉 Tudáskulcs munkafüzeteinket itt találod: Tudáskulcs munkafüzetek
👉 Használd Diákszótárunkat, hogy jobban boldoguljatok a tanulásban: diákszotar.hu
👉 Gyermekednek nagy segítség, ha a szülők tudnak segíteni neki a tanulásban. Itt megtanulhatod, hogy történhet ez meg hatékonyan: Hogyan segítsd gyermeked a tanulásban?

Szeretnél az új blogbejegyzéseinkről megjelenéskor értesítést kapni?

Itt jelezd!: SZERETNÉK AZ ÚJ CIKKEKRŐL ÉRTESÍTÉST KAPNI

Kérdésed van?

Egyedi megoldásra lenne szükséged? Keresd szakértőnket!

Telekesi Edit
70/627-5516
telekesi.edit@apshun.hu

Szeretettel:
Alkalmazott Oktatástan